Fiatal, értelmiségi, gyermekes házaspárként egy szép téli estén úgy döntöttünk, szakítunk a több éves hagyománnyal, mely szerint egy idegen befektető zsebét tömjük hónapról hónapra - bérleti díj formájában. Arról nem is beszélve, hogy a jelenlegi albérlet a sok pozitívuma mellett több sebből is vérzik, ráfér már egy műszaki felújítás, eljött az ideje annak, hogy saját otthonba költözzünk.

"...mindazonáltal
mindazon általmennek, amin ekkor szokás:
álmodozás" - Emil.Rulez!

A gondolat tehát megfogant, és hamar szárba is szökött, egy családi örökség felhasználásával hozzájutottunk egy majdnem 110 négyzetméteres, lepukkant lakáshoz az Almássy tér környékén. Az alapötletünk az volt, hogy ezt a lakást a saját képünkre alakítjuk, mind műszakilag, mind esztétikailag. Viszonylag konkrét elképzelésünk volt a beosztását illetően: tágas, amerikai konyhás nappali, 3 hálószoba, két fürdő, és egy tároló szerepelt az igénylistánkon. Munkámból fakadóan sok lakást látok, ennek köszönhetően már első ránézésre tudtam, hogy ebből a lakásból némi kompromisszummal, de ki lehet alakítani azt, amire vágyunk. Meg is született egy kezdetleges alaprajz a fejemben, amit egy korábban már bizonyított építészünk tökéletesített. 

Nem szerettük volna az egész felújítást egy generálkivitelezőre bízni, inkább mi akartuk koordinálni a folyamatokat, külön mestereket megbízni a munkálatokkal. 

Május végére lezajlott az adásvételi procedúra, addig volt időnk az alaprajzot összehozni, és megrendelni a bontási munkálatokat.

Egy lakásavató buli keretei között megejtettük az első kalapácsütéseket, ezzel is hozzá szerettünk volna járulni a bontó brigád két nappal később esedékes munkájához.

Ám az ominózus hétfői napon nem a bontás, sokkal inkább egy kisebb kálvária vette kezdetét... 

Ennek a blognak kettős célja van: egyrészt megpróbálom így is levezetni a felújítással járó stresszt, kiírni magamból a napról-napra felgyülemlő feszültséget. Ezen kívül segíteni is szeretném a hozzánk hasonló cipőben járó kalandvágyókat, felhívni a figyelmet a buktatókra, nehézségekre. És persze, ha valakinek szüksége lesz rá, szívesen ajánlok szakikat is, akikkel elégedett voltam!